Manguaszta

NÉV: Madison C. Lefebvre
SZÜL. HELY: Párizs, franciaország
SZÜL. IDŐ: 2001. 12. 6
KOR: 17
NEM: nő
STÁTUSZ: diák
ÉVFOLYAM: 11. évfolyam

Amit mutat: Nagyszájú, pimasz, szemtelen kis csitri. Ha egy kicsit is otthonosan mozogsz a diákság sötétebb ügyeit illetően, akkor tudhatod, hogy őt kell keresned ha kell a wifi jelszó mindenféle hozzáféréssel, vagy épp valami egyszerűbb dolgot becsempészni. Cserfes, barátságos, és előszeretettel oktatja ki a felnőtteket. Olyan, mint egy időzített bomba, mi bármelyik pillanatban robbanhat. Kitűnően ért a lovakhoz, viszont a tanulásban nem túl jó. Állítólag van valami elmebaja, egyes pletykák szerint tudathasadás, más szerint meg simán csak hülye, de pszichológushoz jár. Mert, mi más magyarázná, hogy látszólag ok nélkül változik a hangulata?
Amit érez igazából : Ha valaki megkérdezik, azt mondom, hogy hiányoznak, és ő ennyiben is hagyja. Pedig annyira se érzem magamat közel hozzájuk, mint a könyvek szereplőihez. Mesélnek róluk, mutatnak fényképeket, videó felvételeket. Hogyan is hiányozhatnának, mikor számomra teljesen idegenek? És ez annyira pocsék. Bűntudat, hogy nem érzem a hiányukat.  De az emlékeim hiányát, na azt igen. Érzem, és vissza akarom kapni őket, de nem megy. Nem sikerül. Retrográd amnézia, nem emlékszem Azra, se Az előttre. Semmi. Mintha egy csettintéssel törölték volna az elmémből. Pedig ott kell lennie valahol, mégis, semmi sincs. Persze, megjátszom magam, meg kell,  akkor békén hagynak. És csinálhatok azt amit akarok.

A hajam? Barna. Most épp. Amúgy a szívárvány minden színében pompázhat, attól függően, hogy épp melyik festékemet használom. Előszeretettel veszem elő a hennakészletemet és rajzolok mintákat magamra, mintegy jószokásból. Ha tehetem, rengeteg karkötőt hordok - szegecsest, szilikont, bőrt, madzagból készültet, nekem mindegy. Szeretem a bandás pólókat és a férfi ingeket is. Nadrágban a farmer a kedvencem, abból meg kék és fekete, legyen strapabíró. Ja, és a cipő meg munkavédelmi. Szeretem emellett a turis ruhákat is. Bőröm fehér, mit mondhatnák. Van egy heg a jobb szemöldökömnél, egy kacifántosabb a bal szemöldökömtől két centire kezdődik és a fülemnél végződik. Nem túl szép látvány, takarom is a hajammal rendesen. A szemem kék. Anyámtól örököltem. Azt hiszem, ennyi.

Házifeladat

Téma :  Az eddigi életed
Elkészítő : Madison Cherice Lefebvre



Szóval. Elsőtől nyolcadikig magántanárok tanítottak kb mindenre. Elég durva lemaradásom volt és minden disz megvan. Diszkalkulia, diszgráfia, diszlexia és diszfázia.  Van még más? Nem hiszem. Hogy mi is az Az? Hat éves koromban történt. Csak egy apróság, és semmi több. Hagyjuk is inkább. Igen, a hegeket is a karomon. Ezek csak macskakarmolások, semmi többek. Jól vagyok, oké? Jól vagyok, minden rendben idebent is.


Szóval, iskola. Kilencedikben és tizedikben a helyi gimnáziumba jártam. Helyi, mármint Ottawában, ez egy város. Kilencedik nyarán hegyet-völgyet bejártam a lovammal, volt, hogy hetekig elvoltam. Nyereg és minden egyéb nélkül, csak én és ő, meg a hátizsákom. Emlékszem, jól szórakoztunk, egy vadménes után nyomoztunk. Csak én és ő, 10 éves koromban kaptam. Nagyon tetszett neki, hogy nyugodtan rohanhatott, és én igazodok hozzá. Egy éve már, annyira hiányzik. Megijedt egy puskalövéstől, felágaskodott, én leestem, ő elnyargalt. Biztos vagyok benne, hogy egyszer újra látom.


Mit tudnék még lemondani az iskoláról? Hogy pocsékul megy. Meglesz az érettségi,l de több nem hiszem. Amúgyis, rengeteg pénze van a családomnak. Lefebvre vagyok, vagyis gazdag. Ha tehetném, nem itt lennék, hanem távol mindentől, egy békés kis helyen, olvasva, vagy épp valami számítógépes játékot játszva és egy koktélt kortyolgatva. Igen, koktélt, nem vetem meg se az elkoholt, se az egyéb tudatmódosító szereket, sőt, kereskedtem is velük a régi sulimban. Füves cigi, ez meg az. Semmi furcsaság nincs ebben, le se buktam. Ebben legalább jó vagyok. Ha már másban csapnivaló suhanc vagyok, aki semmit se bír megjegyezni. Mindent elront. Hátha, itt lesz valami, miben jó vagyok.


Ló suttogó vagyok. Lehet bármilyen vad, bármilyen makrancos, lehet teljesen elvadult is, vagy egyszerűen csak egy gazdás, én akkor is elérem, hogy elfogadjon. Otthon van egy lovardánk, imádok oda járni. A lovak nem felejtenek, és könnyen megbocsátanak. Én csak, szeretek velük lenni. Megértenek, hagyják, hogy simogassam őket, hogy csak leüljek és meséljek nekik. Vagy csak hogy hallgassam a szuszogásukat. Ez az egész nem én vagyok, a csini ruhák, az elvárások. Hogy tegyek úgy, mintha mi sem történt volna. Ők nem tudják milyen ez az állapot, nem tudják milyen az, amikor a saját anyád idegen. Megértik, milyen ha bezárnak és csak felügyelettel hagyhatod el a helyet. Azt hiszem, ezért is lázadok. Vagy legalább megértsék, hogy én csak szeretnék nyugtot. Meg a lovamat újra meglovagolni. Mert meg fogom találni, eldöntöttem. Lefebvre vagyok. Túlélek, nem pedig élek.


A sofőr szörnyet halt, ki belénk ment részegen. A szüleim is. Én nem emlékszem semmire. Nekem az első emlékem, hogy felébredek a kórházban – és előtte minden törlődött. Semmi sincs meg. Most megyek életem második sulijába. Egy lovasba, de nem önszántamból. Viszont nem baj, mert legalább megpróbálhatom megtalálni Sauvageot. Néhányan Manguasztának hívnak – nem pedig mangusztának.

Sauvage
7
kanca
Clydesdale
megtalálása
Ahogy egy átlagos Clydesdale. Kb 168 cm körüli marmagasság, lábak alul fehérek, majd barnák lesznek, oldalán és fején egy-egy fehér folt, mindkettő hosszúkás. Többi része barna. Ja, és ő az egyedüli vadló, aki hallgat a füttyszóra
Egy gazdás. Ne menj a közelébe, mert megharap, lerúgja a vesédet. Sauvage jelenleg nem a civilizáció közelében tartózkodik
Az oldalán egy fehér folt található, továbbá jelenleg egy vadméneshez csapódott.