Parkoló

Sophie


Amint beértünk a parkolóba, elengedte a kezemet, én pedig fájósan dörzsölgettem a csuklómat. Még mindig vasmarka van.
- Még is mi fenét keresünk mi itt? Fent van a táskámban egy csomó pia. Mi a fenét akarsz te itt inni? Benzint?! - kérdezem méltatlankodva, ugyan is azt hittem, amikor kifejtettem szándékaimat az ivászatról, hogy elővesszük a piát a táskából és iszunk. A frász se számított arra, hogy karon ragad és lecibál a parkolóba. Csak így, hogy gyere velem... Miért nem lehetett fent maradni?! Helyben volt az alkohol. Igen. Most az a szomorú helyzet, hogy túl sok alkohol van a  táskámban és túl kevés a véremben. Lyco majdnem emberölése óta elég feszült vagyok. Ki kell eresztenem valahogy a gőzt.
De mit akar a parkolóban? El akar menni valahová inni? Közel és távol nincs semmi, ami gyalog megközelíthető. Gyorsan.
- Nincs a környéken semmi, ami elég közel van a gyalogos megközelítéshez. Lóra ülni pedig nem fogok, az ziher - néztem kérdőn barátnőmre, hogy még is mit tervezett.

Nos... a mai este rendhagyó volt. Bár díjaztam Kylie ötletét az ivászatról, de eszem ágában sem volt itt maradni a koliban. Nem. Egészen más terveim voltak.
- Gyere velem - ragadtam meg a csuklóját és rángattam magam után 6 emeleten át lefelé, át a parkolóig. A parkolóban pedig nem kellett nagy tudomány megtalálni Aiden motorját. Lévén név szerint fel volt címkézve a parkolóhely. Szóval adott volt.
- Hülye - robbant ki belőlem a röhögés, mikor Kylie aziránt érdeklődött, hogy mit akarok itt inni.
- Itt a jármű. Lemegyünk Rock Hillsbe. Csak az ökör iszik magába, mi meg nem vagyunk azok, megadjuk a módját - kacsintottam rá, és az orra alá dugtam melyik személyit is hoztam magammal. Monjduk az öltözékem sem épp diáklányos volt. Előbb mondhattam volna magam kurvának, mint diáklánynak.
- Na, jössz? - fordultam egy pillanatra hátra, miközben a tíz centis sarkaimon ellibbentem a motor irányába. Nyilván nem volt nálam semmi, ami a motorhoz tartozott. De minek is kell, ha az ember lányát a maffia fogadta örökbe? Angelo nem csak kínozni tanított meg, szóval perceken belül útra kész volt a motor.

- Aki mondja - nyújtottam ki a nyelvemet vigyorogva. - Megkönnyebbültem, már azt hittem, hogy az össze itt parkoló járműből le akarod nyúlni a benzint, hogy valamit felrobbanthass - néztem rá provokálóan, remélve, hogy azért veszi a lapot.
- Amúgy... megkérdezhetem, hogy honnan szedted ezt a motort? Mert nem egészen a te stílusod...  - emeltem kérdőn a szemöldököm, mert bár a jogsit mindketten letettük autóra is és motorra is, a helikopter néhány vízi jármű és egyéb járművek mellett. Igen, apám szeret mindenre felkészülni, és felkészíteni minket. Végig néztem Lyco-n, majd elismerően biccentettem.
- Édesem, ez a gönc tökéletes arra, hogy úgy berúgjunk, hogy azt se tudjuk fiúk vagyunk-e vagy lányok.  És én, hogy nézek ki? - mutattam végig a szerelésemen, ami természetesen csurom fekete volt, az acélbetétes cipőtől a bőrkabátig. Szerény véleményem szerint úgy nézek ki, mint aki most szabadult a börtönből.
- Hülye lennék nem menni - léptem mellé, majd érdeklődve figyeltem mit machinál a motoron, miközben kaján vigyorra húzódott a szám. - Látom Angeloval, nem csak vallatni tanultatok. Mit csináltatok még, amiről én nem tudok? - emelgettem provokálóan a szemöldökömet, miközben vigyorogtam, mint a tejbetök.

Megcsóváltam a fejemet.
- Te - döbbentem meg, és rámeredtem. - Te... - ismételtem meg magamat továbbra is megdöbbenve. - Ez egy csodálatos ötlet. Sztornó minden, megyek és felrobbantom az első emeletet - csaptam össze a kezemet és vetettem rá egy sötét, gonosz pillantást. Kedvemre való volt az ötlet, bár úgy se tettem volna meg. Ezzel én is, és Kylie is tisztában voltunk.
- Khm... nos, egy ismerősömé... - krákogtam zavartan. Na igen... még is mit mondhatnék... Kárpótlás? Valami olyasmi... - Lóg nekem néhány szívességgel. Ez is egy a néhányból - ennyivel le is zártam a témát. Bár, ha megkérdeznénk Aident, maradjunk annyiban, hogy nem mondana le a motorjáról. Pont ezért is fogom az övét használni. Nutella miatt... Kezdetnek megteszi.
- Te is tökéletesen. Én, mint kurva, te mint, aki a börtönből szökött. Egy motoron. Garantáltan érdekes éjszaka lesz - vigyorogtam.Mióta itt volt Kylie olyan, mintha teljesen kicseréltek volna. Teljesen kivirultam, sokkal boldogabban vetettem bele magam mindenbe.
- Mi van? - rökönyödtem meg. - Te... Neked elment az eszed - csóváltam meg a fejemet. - Nem vagy százas te lány... - tettem még hozzá, majd elővettem a bukósisakokat. Az egyiket magamnak, a másikat Kylienak, és felültem.
- Akkor indulás!

- Aha... Oké, de én nem tudok róla - ráztam a fejem vigyorogva. Tudtam, hogy úgy se tenné. Na jó, van olyan amiért megtenné, de most nem fogja. Ha minden igaz. Remélem. Talán. Csak viccel, ugye?
- Áh, rendben. Értem. Azt hiszem inkább nem kérdezek rá, hogyan sikerült ilyen kaliberű szívességeket összeszedned ilyen rövid idő alatt, ebben az iskolában - pislogtam, de nem igazán lepődtem meg. Lyco mindenre képes, ha akarja. Ha nem, akkor is. Harcias és tettre kész, mint mindig.
- Óh... igeeen. Merész, ugyan akkor izgalmas párosítás. Kár, hogy egyikünk nem férfi. Bár, így nagyobb eséllyel fogunk magunknak egy pasit, remélhetőleg nem úgy, hogy elcsapjuk. - Abban inkább bele sem gondolok, hogy full részegen, hogy fogunk hazajönni, mikor egy szál motorral vagyunk ketten. De nem baj. Ez a jövő zenéje. Majd vakarjuk, ha viszket. Legfeljebb ha túl részegek leszünk, majd hívunk egy taxit. A motor meg addig marad Rock Hills-be. Majd világot lát. Biztos nagyon unalmas neki a parkolóban ácsorogni. Én biztos nagyon unnám.
Félre hajtott fejjel nézek Lycora, angyali mosollyal az arcomon és kedvesen így szóltam:
- Tündérkém, én soha a büdös életbe nem voltam normális. Nem is tudom mit vársz.
Ezzel a felszólalással kikapom a kezéből a bukósisakot, amit lazán lenyúlt egy másik motorról, majd felcsaptam a fejemre, nem törődvén azzal, hogy épp kit károsítottunk meg. Végül is nekünk kellett plusz bukósisak. Ott meg volt egy... Hát nem evidens?
ezzel a gondolattal felpattantam mögé a motorra, átkaroltam bal kézzel, ökölbe szorított jobb kezemmel belecsaptam a levegőbe:
- Indul a mandula! - majd elgondolkodva tettem a jobb kezem a szám elé... - Vagyis inkább két kicsi mandula. Mindegy.
Jobb karral is átkaroltam. - Menjünk!